#eszemiszom

Konyhai bakancslista, avagy álmaim könyvespolca (1. rész)

Mindenkinek van minimum egy bakancslistája. Nekem is van, viszont nekem számos különböző kategóriában: hova akarok utazni lista, mit akarok megkóstolni lista, mely éttermekbe szeretnék eljutni, mely könyveket szeretném megvenni, és még számos egyéb lista. Ez alapján vagy hedonista, vagy mániákus, vagy telhetetlen, vagy mindhárom vagyok. 🙂 Nem baj, vállalom – legalább egy rossz tulajdonsággal rendelkeznem kell nekem is, ugyebár. 😉 A viccet félretéve, tegnap mászkálós napot tartottunk Krisszel és a majd’ félévessel. Kisfiam kevésbé élvezte a túrát (jöhetne már a jó idő, hogy végre rajta se legyen 80 réteg ruha), én viszont kaptam egy-egy “agyi áramütést” amitől írhatnékom támadt. Még azt is meg tudtam emészteni, hogy a gyerek alvás-hiányos hisztirohama miatt nem tudtunk kávézni a Starbucksban, ezt pótoltuk egy állva elfogyasztott Jégbüfés gofrival. Finom puha volt, meleg csokiöntettel – töltet a léleknek ebben a hidegben. 🙂 Ezen kívül, mostanában sokkal befogadóképesebb vagyok az engem körülvevő információkra így a mai figyelmesség gyümölcse, hogy rájöttem: a Culinaris nincs is olyan messze tőlünk (ez egy olyan fűszer-és ételkülönlegességeket áruló gasztro bolt, ami szintén a “hova szeretnék eljutni” bakancslistámon szerepel).

zazzle_FotorAnnyi időnk a haza indulás előtt azért volt, hogy betérhessek egy gyors körre a könyvesboltba. Ez rám nézve számos veszélyt jelent mégsem tudom megállni, hogy néha-néha ne csábuljak el és ilyenkor bemegyek. Viszont azt legalább elmondhatom, hogy már nem minden alkalommal veszek meg egy minimum 10 kötetből álló sorozatot. Ez is valami! 🙂 Ennek ellenére azért fejben elraktározom szépen az adatokat, ez így történt most is. Gyarapodott tehát a bakancslistáim sora. Eléggé belehergeltem magam ebbe a főzős, étellel és receptekkel kísérletezős, fényképezős, blogolós gasztro-őrületbe. Reggel a főzéssel kapcsolatos gondolatokkal kelek és este is folyamatosan azon agyalok, hogyan tudnám hasznosítani mindazt a tapasztalatot ami már az enyém, illetve hogyan tudnék minél több újat tanulni. Az álomkonyha képe már régóta él teljes pompájában az agyam féltve őrzött rekeszei egyikében, hát most hozzáadtam ehhez a térhez egy jelentős elemet, ami szerintem nem hiányozhat azon személyek konyhájából, akik IGAZÁN KOMOLYAN GONDOLJÁK. Ez pedig, kérem szépen A könyvespolc. Zsúfolásig rakva a jellemhez és vágyakhoz legközelebb álló művekkel.

Álmaim könyvespolcán, ellentétben az életem összes más területén uralkodó rendszerrel (a szűz jegy, ugye…) teljes, ám csodás káosz uralkodik. Színek, méretek, fajták kuszasága alkot egy kerek egészt. Ezt a “rendetlenséget” valószínűleg csak én látom át csukott szemmel is tudva, hova kell nyúlnom az éppen szükséges könyvért. Álljon itt a polcra kerülő könyvek listájának első 10 kötete (nem fontossági sorrendben), amiket mindenképpen szeretnék majd beszerezni.

1.JAMIE OLIVER- OTTHONOS ÍZEK

jamie_FotorUgyan Gordon Ramsay szerint Jamie Oliver nem nevezhető kifejezetten szakácsnak, azért szerintem már eleget tett le az asztalra. Gordon bizony tényleg mindenki számára ismert név a szakácsművészetben, viszont én “fiatal koromban” Jamie-n nőttem fel. Emlékszem, hogy anyuval mindig néztük a műsorait, imádtuk a stílusát és a humorérzékét. Egyetlen egy dolgot nem szeretek benne: mindenhez kézzel nyúl hozzá. Ez nem is lenne baj, csak szerény véleményem szerint ha a kéz nem szép, akkor azzal nem nyúlkálunk ételhez. Ez mondjuk szubjektív vélemény. Ettől eltekintve imádom ahogy Jamie főz és nagyon örömteli volt tapogatni azt a vaskos, 100 receptet tartalmazó és nyálcsorgatást előidéző könyvet, ami ráadásul keménykötésű és olyan köntöst kapott, mint az igazi “régi könyvek”. A szerző szavai: “A receptek többsége a 15 vagy 30 percesekhez képest nem éppen szupergyors: hosszú nyári estékre, begubózós téli napokra, hétvégékre, nagy társasági és családi összejövetelekre, ünnepekre való. Az Otthonos ízek alapvető forrásmunka a házi koszt témájában – remélem, a te polcodon is otthonra talál.” (Jamie Oliver). AMEN! Imádom, kell.

2. MAUTNER ZSÓFI – FŐZŐISKOLA, ALAPFOK/KÖZÉPFOK/FELSŐFOK

mautnerzs_FotorBizony: ez három kötet, három DVD melléklettel együtt – ezek összetartoznak, ezért egynek számolom. Mautner Zsófit az utóbbi időben kezdtem komolyabban követni. Facebookon, Instagramon, a Chili & Vanilia blogon, az Ízes élet oldalán és minden felületen, ahol csak lehet. Rendkívül szimpatikus, mint nő és tisztelem azt, ahogy ő eddig eljutott. Valahol olvastam, hogy állítólag olyan vele főzni, mintha a barátnőjével főzne az ember. Közvetlen és kedves, ez látszik is rajta. Nagyon nagy öröm lenne vele élőben találkozni (tessék drukkolni, hogy nyerjek a receptversenyen és akkor talán Tőle tanulhatok a főzőtanfolyamon!). Belelapozgattam a fent említett könyveibe és rengeteg jó ötlet van benne, például előre elkészíthető, több héten át elálló öntetek. Aki szeretne kicsit tájékozódni Mautner Zsófiról, ajánlom az Origón nem régen megjelent cikket és riportot.

3. NIGELLA LAWSON – NIGELLA EXPRESSZ

nigella_FotorAmikor a TV Paprikát nézem, Nigella és Lorraine Pascal az a két nő, akiket mindig tátott szájjal nézek. Fiatalok, szépek és sikeresek: számomra mindketten példaképek. Martha Stewart ugyebár a nagy alap a hölgyek között de amikor őt nézem, akkor valahogy mindig a fejem vakargatom. Túl kimért, túl sikeres és túl sok pénzt sikkasztott, hogy teljesen hiteles szakácsnőnek és minden háziasszony anyjának tekintsem őt a  dollármilliós konyhájában. Ettől eltekintve természetesen ő is jókat főz de ha egyszerű, gyors és ízletes fogásokat szeretnék látni, akkor az önmagát lusta szakácsnak nevező Nigellát választom. 🙂 Sosem csalódok, többnyire könnyen beszerezhető hozzávalókból dolgozik és őt nézve elhiszem, hogy az ételeket én is meg tudom csinálni. Így kell, hogy legyen: kell tehát ez a könyv is.

4. SZABOLCS ANDRÁS, SZABOLCS-GYURIS ÉVA – FÁNKI FŐÖ

funkyfoo_FotorA könyvet egy fiatal házaspár írta, ugyanezen a néven nyitottak Budapesten vietnámi éttermet miután pár évig járták a világot, recepteket és tapasztalatokat gyűjtve. Ők is megcsinálták tehát a tutit pedig sem hátterük, sem előzetes főzőtudományuk nem volt hozzá. Viszont volt bátorságuk, kreativitásuk és kulináris vágyaik, mániájuk. Pompás párosítás ez, hogy ketten belevágjanak egy üzletbe, aminek most már ismert neve van Budapesten. Sajnos még nem volt alkalmam beülni a Fánki Főö-be, de mihamarabb be szeretném pótolni. A keleti, thai, japán, vietnámi konyhát szeretem, a pho leves pedig a vietnámi konyha ramenje, úgyhogy már nyert ügye van nálam. Helye van a polcon! 🙂

 

5. EMMANUEL HADJIANDREOU – HOGYAN SÜSSÜNK KENYERET

kenyer_FotorNem meglepő, hogy főző-kalandjaim során eljutottam a kenyérsütésig. Lassan ott tartok, hogy az alapanyagokon kívül nem is szeretek semmi mást vásárolni boltban, mindent megpróbálok elkészíteni otthon. Ehhez hozzájön, hogy szeretnénk kicsit egészségesebben élni és tudni szeretnénk, mi van az ételben amit megeszünk. A bolti – többnyire – felfújt kenyereket már több, mint fél éve nem (v)esszük. Eddig még csak 1-2 kenyér receptet próbáltam ki, lévén nem annyira szeretem a kelesztős-dagasztós-kovászolós macerát, ezért inkább az egyszerűbbeket kivitelezem (pl. ír szódás kenyér). Ideje lenne azonban komolyabban is beleásnom magam a kenyérsütésbe, hogy nehogy megunjuk az egyfélét. 🙂 Nem burkolt szándékom ehhez beszerezni egy, a folyamatokat igencsak megkönnyítő konyhai gépet (mélyről jövő, vágyakozó sóhaj).

6. CARLA BARDI, HAJRA MAKDA, TING MORRIS – EGYTÁLÉTELEK

egytaletelek_FotorMióta számos tv műsorban végignéztem ahogyan a drága vasedényekben a manapság divatos “slow-cook” módszert alkalmazzák, azóta vágytam én is egy ilyen vasedényre. S lám, édesanyámnak csak említeni kell, és ő már elő is rántja valamelyik konyhai szekrény eldugott zugából. Szoktuk mondani: minden van. Ha nincs, akkor varrunk. 🙂 Volt tehát otthon vasedény is, anyu felhozta és én már el is készítettem egy Mautner Zsófi féle receptet benne. Isteni lett! Tényleg más az íze, hozzáteszem a jelenlegi gáz árak mellett nem fogok túlzott gyakorisággal 8-9 órán át “lassanfőzni”. Azért van még mit kipróbálnom, alig várom. Egytálételt természetesen nem csak ebben az edényben lehet készíteni. A könyv mindenképpen kell, mert akinek az ízek összeházasításából kivétel nélkül mindig gasztrorgazmikus élménye lesz, annak a könyvespolcáról nem hiányozhat. Slussz, passz.

7. GORDON RAMSAY – NEM PISKÓTA/JÁTÉK A TŰZZEL

gordon_FotorA két könyv szintén egynek számít: mindkettő az imádott és tátott szájjal tisztelt Gordon Ramsay életét, séffé válásának rögös útját dolgozza fel. Nem is nagyon kell hozzáfűzni ehhez semmit. Számomra Ramsay-nek nem csak szakácskönyvei, hanem életrajzi könyvei is hozzátartoznak a listámhoz. Jó lenne elolvasni honnan indult; neki sem volt “piskóta” eljutni a csúcsig. Nem árt szem előtt tartani, hogy vannak még ebben a világban olyanok – is -, akik tényleg kemény munkával érik el a megérdemelt célt és valóban letesznek az asztalra egy csomó mindent (leginkább ételt 🙂 ).

 

 

8. VINCE KIADÓ, SZAKÁCSKÖNYVTÁR – SUSHI

sushi_FotorAzt hiszem nem kell magyaráznom, miért van rá szükség. 🙂 Egyrészt megköveteli a múltam, másrészt a japán konyha szeretete miatt is kell. Ugyan a roll-tekerés, nigiri készítés már megy valamennyire és nem vagyok teljesen laikus a témában, de újabb alapanyag ötletek és egyéb inspirációk mindig jól jönnek.

 

 

9. HUGH FEARNLEY-WHITTINGSTALL – HÁROM JÓ DOLOG A TÁNYÉRON

haromjodolog_FotorSzintén TV Paprikán szoktam nézni a szerző műsorát (Hugh mesterhármasa), amikor is ő és másik két séf főznek egy egyszemélyes zsűrinek, három alapanyagból. Mindig a legjobb étel készítője győz. Magamra kellene kötnöm a gyerekem nyálkendőjét a műsor végéig, mert tényleg eszméletlen ételeket főznek. Egyébkét Hugh-nak már megjelent egy könyve korábban, “River Cottage minden napra” címmel. Lehet, hogy azt is listáznom kéne…? 🙂

 

10. MICHAEL GIBNEY – SOUS CHEF

souschef_FotorNem szakácskönyv, inkább regény. A szerző, Michael Gibney híres sous chef, 16 évesen kezdte pályafutását és 22 évesen már egy 80 főből álló éttermi csapatot irányított ami lássuk be, embert próbáló feladat. New York, Brooklyn az ő hazája és rengeteg sok csillagos étteremben dolgozott már így kijelenthetjük, hogy benne van a sűrűjében: hiteles képet tud nyújtani a konyhák kulisszatitkairól. A regény 24 óra történéseit meséli el. Kíváncsivá tett, szívesen szorítok helyet neki a kis polcomon. 🙂 Ő egyébként írt már két, teljesen más jellegű könyve is.

 

 

Egyelőre ennyi fért fel az álompolcra, elégedetten dőlök hátra és egy ideig karba font kézzel nézem a rendszertelenség csodáját. Egészen addig, ameddig újra elkap majd a gasztro-hév és akkor ismét egy tízes listával érkezem majd…

You Might Also Like

nincs hozzászólás

    Leave a Reply