Tata – egy hely a szívünkben

Mindenkinek van egy hely a szívében, mely különleges dolgoknak/érzéseknek/személyeknek van fenntartva. Egy szépen berendezett, plüssel kibélelt ékszerdobozka ez, melybe vigyázva tesszük az emlékeinket és mikor arra vágyunk, kivesszük őket. Ilyenkor forgatjuk, szeretgetjük őket és rájövünk, hogy még évek múltán is képesek ugyanúgy mosolyra fakasztani minket, mint nagyon régen. Nos, nekem bőven van a kis plüss-fakkjaimban tartalom, de ezek közül is …

View Post

Marlera, Verudica, Crna Punta – mindentől távol, a szívhez közel

Látom magam előtt, ahogy a lemenő nap sugarai a lábamig nyújtóznak a teraszon át, miközben egy pohár fehér, gyümölcsös bort kortyolgatok a gurulós, kövér szőlőszemek mellé, és a lágy fuvallat finom libabőrt húz maga után a bőrömön…

View Post

Ó-ó-óóó Afrika – ez itt a Bambara!

Mint azt már többször említettem, van nekem egy bakancslistám. Illetve számtalan, de most épp arról beszélek, amelyiken a célhelyek vannak. Irdatlanka születése után az első öt pozíción belülre költözött a Bambara Hotel. Hogy miért? Mert a verebek (bocs, Marabuk) azt csiripelték, ez az ország egyik leginkább gyerekbarát szállodája. Aztán Szerencse Istennő lemosolygott rám (értékelendő, régen tette már), és meghívást kaptam …

View Post

Mese a testvéri szeretetről – vigyázat, könny-csalogató!

Böngészés közben, a Bored Pandán leltem rá egy nagyon szép, szívszorító történetre ami bevallom, még az én kemény – anyai – lelkemet sem hagyta hidegen. Igen, könnyeket csalt a szemembe és el is indított bennem valamit, amit nem szeretnék elnyomni magamban, szóval írok róla. Christina egy 7 gyermekes anyuka Hamiltonból, Ohioból. Foglalkozását tekintve fotós és ebből következik, hogy van egy …

View Post

Az Airbnb legtutibb egyéjszakás szállásai

Sokszor szoktam gondolkodni, mit csinálnék, ha megnyerném a lottót. Ti is, ugye? 🙂 Persze ehhez nem ártana néha játszani is, ennek hiányában viszonylag kevés esély van a befutó szelvényre. Csak hát, az van, hogy nem nagyon hiszek a szerencsémben. Inkább az a fajta vagyok, aki megcsinálja magának a szerencséjét. Kerülőúton, a bogáncsoson át. 🙂 Félretéve a tényt, hogy nem lottózom …

View Post

Houtouwan lakója jöjjön veled szembe sötétedéskor! – avagy Elhagyatottak, I. rész

Egy nagyon érdekes helyről írok ma: Houtouwan-ról (tudom-tudom, egészségemre – fogggalmam nincs, hogy kell ezt ejteni 🙂 ). Egy ismerősöm tett róla ki képet Facebookra, és ez az egy kép annyira megkapó volt, hogy ráugrottam a témára. 🙂 Utánanézve egyébként láttam, hogy megjelent egy-két cikk ezzel kapcsolatban, de én mindenképpen beveszem ezt is a bakancslistás repertoáromba. 🙂 Tehát Houtouwan egy …

View Post

5+1 klasszikus, melyek ismeretét filmeknek köszönheted

Mostanában kaptam rá a klasszikus zene élvezetére. Ennek több oka is van: az egyik az, hogy azt hiszem végre megérett rá a lelkem és elértem azt az életkort, amikor tágabb körben tudok értékelni dolgokat. A másik, hogy pár hete erősen kezd megfogyatkozni az alvással és pihenéssel töltött óráim száma. Ezt azzal próbálom orvosolni – magamnál és a másfél éves kisördög …

View Post

Bár lehetnék többször menyasszony! – Szokatlan esküvői fotós helyszínek

Fejben már többször sikerült megterveznem az esküvőmet elvégre eljegyzett menyasszony vagyok, vagy mifene. Illik ezt a napot úgy szervezni, hogy az ember egyik legemlékezetesebb napja legyen, ha nem a legemlékezetesebb. Szerintem ezt leginkább a fotózással biztosíthatja be az ember, mivel az ifjú pár a többire úgysem emlékszik majd tekintve, hogy vagy fel-alá rohangálnak az egyes programpontok “között” vagy pedig olyan …

View Post

A svéd csodabogár: Alexander Jansson

Volt egyszer egy történet, mely Máltán kezdődött. Egy japán hippi szusizójában, ahol összehozott a sors lengyel, svéd és máltai kollégákkal – a japán hippiken és a magyarokon kívül, természetesen. Itt építettem újra önmagam, az önbizalmam, az életem, a jövőm. Itt kötöttem barátságokat olyan emberekkel, akik nélkül ma nem lehetnék az új Vica. Itt nyíltam meg a világ számára és lettem …

View Post