#eszemiszom

#eszemiszom

Az új pasta-kedvenc: cukkinis tészta

Undok, esős idő van. Ilyenkor az ember alig bírja nyitva tartani a szemét főleg, hogy az ég világon nincs kedvem semmihez. Természetesen a főzés és az evés ez alól kivétel. Meglepő, mi? 🙂 Nem annyira. Viszont a lustán szemerkélő esőben a szakács is lusta. Inkább olvasna, aludna, ha már nagyon nem tudna mit kezdeni magával, talán edzene (bár ez a projekt azt hiszem, csak akkor indul majd újra, ha kitavaszodik végre és hosszabbak lesznek a nappalok). Hála az égnek, vannak…

Elolvasom

#eszemiszom

Kacsamesék, 1. rész – Narancsos kacsamell, gránátalmás zöldsalátával

Mostanság eléggé dúl bennem a versenyszellem. Természetesen anyai buzdítással, de minden lehetőséget igyekszem megfogni amit csak a képességeim engednek. Ez vezetett addig, hogy jelentkeztem egy receptversenyre, amivel egy szuper főzőtanfolyamot és egy “gourmet” ajándékcsomagot lehet nyerni. Persze szokás szerint – nem is én lennék, ha nem így lenne – , az utolsó napon főztem meg az ételt. Lehet, hogy mégis csak nyomás alatt tudok hatékonyan dolgozni? 🙂 Nyilván nem várok túl sokat ettől, de jó indok volt egy kis szombati…

Elolvasom

#eszemiszom Filmkockák

Burnt? – Nem: well done!

Tegnap eljutottam végre odáig, hogy megnéztem a Burnt – Az ételművész című filmet. Már nagyon régen készültem és vágytam rá, hiszen valljuk be: aki engem mostanában szemmel tart vagy részt vesz a mindennapjaimban tudja, hogy beszippantott a gasztronómiai tornádó. Ha éppen nem főzök (természetesen a gyermekmentes percekben), akkor vagy új recept-variánsokon töröm a fejem, vagy bújom az internetet a megvalósításra szánt ételköltemények után, esetleg rá vagyok tapadva a képernyőre és a Paprika TV műsoraiból szemezgetek. Jobb ez, mintha drogoznék nemde?…

Elolvasom

#eszemiszom

“ZabCuki”, nem csak karácsonyra – avagy cookie gyár a konyhámban

Karácsonykor nem volt alkalmam túl sokszor gép elé ülni, mert beszippantott a szokásos őrület, ami ilyenkor szokott. Ez általában annyit tesz, hogy tazmánördögként takarítok, közben pedig lesütök úgy 8 tonna sütit és emellett minden talpalatnyi helyre díszeket aggatok. Természetesen csak az egyik kezemmel, a másikkal próbálom ellátni a csemete vegetatív szükségleteit. A 3-4 féle sütiből, amiket már meglévő alapreceptekből alakítottam át (fogalmam sincs, honnan vettem az alapreceptet, ne is kérdezzétek…) sikerült megszületnie az életmód váltásomhoz nagyszerűen igazodó, nem csak karácsonykor…

Elolvasom

#eszemiszom

Udon – a másnap gyilkosa. :)

Rég volt már főzőcske-rovat illetve szeretném tanúbizonyságát tenni annak, hogy az emberiség szenvedő tagjaival szemben törődő vagyok – ezért most egy olyan gyógyír receptjét osztom meg Veletek, ami kincset ér. 🙂 A japán konyha közvetlen közelét “élvezve” nem csak a belemet dolgozom ki hanem közben azért figyelgetek is, így nyílt alkalmam hobbiséf énemet kiokosítani egy-két dologgal kapcsolatban. Például, hogy mennyi hasonlóság illetve különbség is felfedezhető a japán és a magyar konyha között. Nyilván mindenre rá lehet húzni, hogy sok a…

Elolvasom

#eszemiszom

Chapter One – a kulináris paradicsom

Lesz olyan aki erre a posztra majd ingatja a fejét, hogy “már megint csak a kaja” de higgyétek el nekem: ez egy olyan dolog, ami nem maradhat az emberben. Főleg, hogy az ember manapság kevésszer tapasztalja meg a tökéletes kiszolgálást a saját ebédlőjén kívül. Tegnap este viszont olyan gasztronómiai élményben volt részem, amelyet nem sűrűn fog étterem felülmúlni – ha mégis, arról úgyis beszámolok. 🙂 Nyitás előtt a főnök úgy gondolta, ki kell fújnunk négy napos előkészületi fáradalmainkat és talán…

Elolvasom

#eszemiszom

Túrós – ahogyan én csinálom.

Túrós – ezt mondanánk anyuval és nővéremmel arra a valamire, amit az imént alkottam. Vagy valami más csúfnevet aggatnánk rá, általában viszont így szoktuk elnevezni a félresikerült kreálmányainkat: meggyes (meggyes rétes), banános (ez lehet gyakorlatilag bármi ami banánt tartalmaz 😀 ) és így tovább. Nem igazán tudtam, ezt most felrakjam bejegyzésként vagy sem, de hát a hobbiszakácsok próbálkozásai nem mindig sikerekből tevődnek össze és ki vagyok én, hogy profinak állítsam be magamat – legalább így mindannyian röhögünk egy jót 🙂…

Elolvasom

#eszemiszom

HA(L) jó, HA(L) nem jó – azért megfőzöm ezt is…

Költözködéshez készülődünk ugyebár, ezért igyekszünk a napokban mindent maradéktalanul elfogyasztani, amit a hűtőben és egyéb helyeken – jól elrejtve, mint a mókusok… – tárolunk. Pár hete már rendeztem egy nagy “húsevő partit”, hogy megszabaduljak attól a kb. 5 tonna lazactól és 8 kiló csirkétől amit a fagyasztóban tároltam, azonban kimaradt a középső fiók. Na, tegnap megtaláltam az ott szomorkodó utolsó Mohikánt, alaszkai tőkehal képében.  Úgyis találkozót beszéltem meg egy rég nem látott ex-kollégámmal és barátommal, M úrral és mivel az…

Elolvasom

#eszemiszom #szubjektEve

Juszaaszet, bizony!

Juszaaszet. Ez vagyok én, ma. Vagy lettem az elmúlt hetek, két hónap során. Egyáltalán nem akarok nagyképű lenni, hogy az ókori egyiptomi istenek közül valónak tekintsem magam, de nem tehetek róla: most úgy szárnyalok, hogy napról napra jobban érzem magamban a kreativitást. Bármihez nyúlok vagy kezdek, bármilyen ötlet jut eszembe, abszolút beleéléssel tudom kivitelezni, megalkotni. Lehet, hogy a jó idő az oka, vagy végre sikerült kipihennem magam – egy biztos: úgy fényképezgetek mindent magam körül, mint egy őrült (és olyan…

Elolvasom