Olvasgatok néha szabad perceimben a neten mindenféle cikkeket, hogy az agyam picit kivegye a szabadságot. Mondanom sem kell, hogy valószínűleg a fele átgörgetett olvasmány egy percnél tovább sem marad meg a memóriámban, de mondjuk utóbbiról már régen letettem amikor Bencét vártam. Kedves ex-kolléganőm és barátnőm szokta mondani, hogy várandósság alatt annyi minden változik meg Bennünk/Velünk, hogy azon sem szabad csodálkoznunk, ha szarvunk nő. Ehhez képest a rövid-és hosszútávú memória elvesztése semmiség. Ugye?
Namost, elém került egy bejegyzés a Bored Panda nevű weboldalról, ami egyfajta – többnyire – humoros szösszeneteket gyűjtő online “magazin”, szlogenjük szerint “az egyetlen magazin pandáknak”. Tekintve az én méretes sötét foltjaimat a szemeim körül, leginkább pandának érzem magam. Szoktam néha böngészgetni, hát most találtam rajta valamit, ami eléggé elgondolkodtatott. Vagytok néha úgy egy cikkel, irománnyal, hogy elolvassátok és azonnal elkap az érzés, hogy “mintha az én testemben élne” és “ennél szebben én sem mondhattam volna”? Ez történt most velem.
Találtam egy bejegyzést egy bizonyos floridai tetováló művésztől, Ryshell Castleberry-től. Ő egy gyermekeivel otthon lévő anyuka, aki megelégelte a sokadszor feltett “DE MIT CSINÁLSZ OTTHON EGÉSZ NAP?” (szabad fordításban “Te csak otthon vagy a gyerekkel, nem? Mit csinálsz egész nap?”) kérdést, és a Facebookján írt egy nagyszerű reakciót mindazoknak, akik ezt a kérdést erőltették vagy a jövőben erőltetnék. És milyen jól tette…ennél jobban, szebben én sem tudtam volna megfogalmazni, szóval az alábbiakban angolról, NEM SZÓ SZERINT lefordítva következzen a kölcsönvett bejegyzés:
Az említett poszt egy elképzelt szituációval kezdődik, melyben egy Férj és Pszichológusa közötti párbeszédet olvashatunk:
A feleségem nem dolgozik! NEM DOLGOZIK!!!
P: Ön mit dolgozik, Mr. Rogers?
F: Könyvelő vagyok egy bankban.
P: És a felesége?
F: Ő nem dolgozik. Háztartásbeli.
P: Ki készíti a reggelit a családnak?
F: A feleségem, mert neki nem kell dolgozni mennie.
P: Mikor kel reggel a felesége?
F: Elég korán, mivel mindent meg kell szerveznie. Intézi az ebédet, leellenőrzi, hogy a gyerekek megfésülködtek és felöltöztek-e rendesen, megreggeliztek-e, megmosták-e a fogukat és mindent bepakoltak-e az iskolába. A babával együtt kel, hogy kicserélje a pelusát és a ruháit. Meg is kell szoptatnia, és a tízórairól gondoskodnia.
P: Hogyan jutnak el a gyerekek iskolába?
F: Hát, a feleségem viszi el őket, mivel neki nem kell munkába mennie.
P: És miután a gyerekeket elvitte iskolába, általában mit csinál?
F: Általában előre ki kell találnia, hogy mit csináljon és hogyan csinálja, hogy ne kelljen ki-be rakosgatnia a gyereküléseket a kocsiba. Intézi a csekkeket, esetleg megáll vásárolni. Néha elfelejt valamit megvenni, úgyhogy kezdi az egészet elölről, közben hurcolja a babát. Ha végre hazaért, akkor újra megeteti a gyereket, kicseréli a pelusát és leteszi aludni, hogy bevegye magát a konyhába főzni és pakolni, majd kimossa a szennyest és kitakarítja a lakásban, amit kell. Tudja, ő csinálja ezeket, mert ő nem dolgozik.
P: Este, miután hazaért a munkából, Ön mit szokott csinálni?
F: Természetesen, pihenek. Az egész napos munka után a bankban rám fér…
P: Mit csinál a felesége este?
F: Megcsinálja a vacsorát nekem és a gyerekeknek, elmosogat és elpakolja a maradékokat. Miután segített a gyerekeknek a házi feladatban, előkészíti őket alváshoz: pizsamába bújtatja őket, megbizonyosodik róla, hogy mostak fogat is. A babát úgyszintén átöltözteti és gondoskodik neki meleg tejről. Néha éjjelente még felkel szoptatni, meg pelust cserélni ha szükséges. De csak mert neki nem kell felkelnie reggelenként dolgozni, tudja.
Nos ez egy nő, egy anya napi rutinja a világ minden pontján. Kora reggel kezdődik, és éjjel sem ér véget. És erre szokták azt mondani, hogy “nem dolgozik, csak otthon van a gyerek(ek)kel.”. Anyának lenni nem diplomás munka de azt jelenti, hogy a családban Ő a mindenes. Ezért várja el a feleséged, édesanyád, nagymamád, nagynénéd, húgod vagy nővéred, illetve a lányod a tiszteletet…mert ez az áldozat megfizethetetlen. (nyilván egyben csoda is, amit senki-de senki nem bánt még meg az életben – a szerk.)
Castleberry még egy listát is írt az anyai képességekről arra reagálva, amikor megkérdezték tőle: “Dolgozó nő vagy, vagy háztartásbeli?”. Ő így válaszolt erre a kérdésre:
“C: Otthon dolgozó feleség vagyok, napi 24 órában… Anya vagyok, Nő vagyok. Valakinek a lánya vagyok. Én vagyok az 
ébresztőóra, a szakács, a szobalány, a főnök, a bártender, a babysitter, az ápolónővér, a fizikai munkás, a titkárnő, a tanácsadó, a pszichológus aki meghallgat. Nincsen szabadságom, nem lehetek beteg, egyetlen szabadnap nélkül dolgozom éjjel-nappal. Egész nap műszakban vagyok, és nincsen fizetésem. Ennek ellenére még MINDIG sokszor hallom a kérdést, hogy “mit csinálsz egész nap?”. Nos, üzenem az összes nőnek, aki egész életét a családjára teszi fel, hogy A NŐ OLYAN, MINT A SÓ. A JELENLÉTE SOKSZOR TELJESEN TERMÉSZETES DE HA HIÁNYZIK, AKKOR MINDEN TELJESEN ÍZTELEN.”
Nem tudom, kell-e ehhez bármit is hozzátennem. Persze, bármibe bele lehet kötni (nyugodtan jöhetnek a “mit mártírkodsz” és “feminista duma” szövegek…). Így amellett, hogy az eredeti poszt több, mint 640 ezer like-ot kapott és nagyobb arányban pozitív visszajelzéseket meg kell említeni, hogy nyilván van ahol a nő amellett, hogy anya és a fentieket elvégzi, még dolgozik is 8 (?) órában. Dupla plecsni, ha engem kérdeztek. És igen, azoknak az Apáknak is, akik kiveszik ebből bármennyire is a részüket, vagy netalántán (statisztikailag nem túl nagy százalékban) ŐK maradnak otthon a gyerekekkel. Ők szintén kitüntetést érdemelnek.
Ha pedig most valaki azt mondja, hogy “anya vagy, vállaltad”, illetve “anya vagy, EZ A DOLGOD”, akkor csak annyit mondanék, hogy: Vigyázat, a Karma gonosz egy dög. Mindig utolér. És akkor szépen fogalmaztam.:-)
Na. Lehet, hogy ennek a posztnak most sok haszna – az én állapotom tekintetében – nem volt. DE JÓL ESETT! 🙂
A forrás innen van.
