Marlera, Verudica, Crna Punta – mindentől távol, a szívhez közel

Látom magam előtt, ahogy a lemenő nap sugarai a lábamig nyújtóznak a teraszon át, miközben egy pohár fehér, gyümölcsös bort kortyolgatok a gurulós, kövér szőlőszemek mellé, és a lágy fuvallat finom libabőrt húz maga után a bőrömön…

View Post

Újévi zárva tartás

Furcsa érzésem van most. Van az a sablon blabla, hogy amikor becsuknak egy ajtót, akkor kinyílik egy másik. Meg, hogy az újév mindig valami újnak a kezdete – ki hinné, igaz? Nekem most mégis lezárul valami. És ettől nincsen jó érzésem. Ezt a blogot elkezdtem valamikor. Régen már, több éve. Egészen pontosan 2013 októberében, amikor elérkeztem eddigi életem legmélyebb pontjára. …

View Post