Mindig is odavoltam a mesékért, legyen az Disney, Pixar, vagy bármely egyéb kategória. És ebbe nem csak a gyerekeknek valókat veszem bele (ja, de… mondjuk még én is az vagyok…) hanem azokat is, melyeket nem feltétlen nézetnék meg az immár 4 éves Irdatlankával.
Ha emlékeztek, 2014-ben jött be Demóna címmel a Csipkerózsika “tündérkeresztanyjáról” regélő felnőtt mese, mely akkor megosztotta a közvéleményt. Összességében véve talán több ember fejezte ki nemtetszését, mint aki elégedett volt. Viszont számunkra, akik még mindig szeretjük Angelina Jolie-t, valószínű nem volt csalódás.
Pont ezért örvendetes, hogy van ott még csöppnyi gonoszság, ahonnan az előző érkezett!
Az utóbbi években sorozatban jönnek ki a Disney feldolgozásai, gondolva itt a Szépség és a szörnyetegre, vagy a Hamupipőkére – de ezek nem vonzanak engem annyira. Sokkal inkább a sötét oldal – hát, igen. Mit is mondhatnék.
A Demóna első részével 2014-ben rukkoltak elő, és már csak azért is námbörván élménynek számított, mert az ELSŐ mozifilm volt, amire EGYEDÜL ültem be. (Halkan megjegyzem, hogy a második részt is hasonló körülmények között szeretném látni, szóval bocs Krisz, és örök hálám üldözni fog érte.)
Az első rész iránt elég nagy elvárásokat támasztottam azzal együtt, hogy ezáltal nagyobb esélyem volt csalódni. Mégis bíztam a rutinban és a készítők fantáziájában. Hosszú idő után végre újra a vásznon láthattam Angelina Jolie-t, aki nem titkoltan nagy kedvencem és ezt a szerepet már akkor méltónak gondoltam hozzá. Bejött: tökéletesen, teátrálisan játszotta a gonoszt.
Minden gyönyörű nőben ott lakozik a gonoszság és valljuk be, a nők játszani is szeretnek. A szépség hatalom, és innen már csak egy apró lépés ennek a hatalomnak a – nem éppen visszafogott és jó szándékú – gyakorlása.
A második ok amiért megfogott, az a rendhagyó különlegesség, hogy végre nem a “jó kislányra” fókuszálnak. Csipkerózsika bizony csak másodhegedűs!
Számomra ez sokkal csábítóbb, mint a szokásos Disney szlogent nézni a végén (“The VERY Happy End”), miközben a szerelmesek ellovagolnak a naplementébe. Na és, ha gonosz vagyok, akkor mi van? Tessék jól az eszünkbe vésni: a Gonosz sem volt mindig gonosz, és neki is vannak jó és rossz napjai!
Szóval, úgy 5 kerek esztendeje megismerkedhettünk Demóna előéletével, 2019 októberében pedig jöhetnek végre a várva-várt szürke családi hétköznapok. Lesz benne újraegyesülés, szerelem, meg széthúzás, aztán dráma és gondolom, sok-sok látványelem. Ja, és még egy kedves idegen: Michelle Pfeiffer. Én ha tehetem, eredeti nyelven nézem majd, a szinkron az elsőnél sokat gyengített az összhatáson.
Egy kis ííííííízelíííítőőőőőőő:
Kiemelt kép forrása: itt
