Karácsonykor nem volt alkalmam túl sokszor gép elé ülni, mert beszippantott a szokásos őrület, ami ilyenkor szokott. Ez általában annyit tesz, hogy tazmánördögként takarítok, közben pedig lesütök úgy 8 tonna sütit és emellett minden talpalatnyi helyre díszeket aggatok. Természetesen csak az egyik kezemmel, a másikkal próbálom ellátni a csemete vegetatív szükségleteit.
A 3-4 féle sütiből, amiket már meglévő alapreceptekből alakítottam át (fogalmam sincs, honnan vettem az alapreceptet, ne is kérdezzétek…) sikerült megszületnie az életmód váltásomhoz nagyszerűen igazodó, nem csak karácsonykor fincsi narancsos zab-cookienak. Ennek a receptjét mindenképpen meg kell őriznem, ha nem is az utókornak, de saját magam számára mindenképpen, mert újból és újból meg szeretném majd csinálni. Nem mellesleg, mikor Facebookon posztoltam a képet a “ZabCukikról”, nem kevés ismerősöm ugrott rá, hogy azonnal meg akarja csinálni. 🙂 Örömmel szórtam a recept igéjét másoknak is, hogy mindenki elteljen a karácsonyi ízekkel.
Akkor most jöjjön a recept, hogy végre a lényegre térjek. 🙂
A hozzávalók:
- 100 g zabliszt (ezt én rendszeresen a DM-ben szerzem be, bio és szinte bármit lehet belőle készíteni, észre sem veszi az ember, hogy nem fehér liszt van benne)
- 50 g nagy szemű natúr zabpehely (már elég sok helyen kapható, nem csak bioboltokban)
- 90 g finomítatlan nádcukor (a bioboltból)
- 90 g margarin
- kb. 3 ek. tej (opcionális, ha elhagyjuk sem történik semmi, picit lágyítja a tésztát és az ízeket)
- csipet só
- kk. szódabikarbóna
- kk. sütőpor
- kk. őrölt fahéj
- kk. vanilia aroma
- 1 narancs reszelt héja
- 1 narancs húsa (hártya nélkül)
A rendkívül egyszerű metódus pedig – ami még akkor is megkönnyíti a dolgunkat, ha egy 4 hónapos csecsemő ugrándozik a karunkból a végtelenségig és tovább – a következő. Egy tálban összekeverem az összes száraz alapanyagot; a nagyszemű zabpelyhet a liszttel, a nádcukorral, majd beleteszem a sót, a szódabikarbónát, a sütőport, fahéjat. Aztán mehet bele a reszelt narancs héj és a vanilia aroma. A narancsról késsel levágom szépen a héját úgy, hogy a hártyák elválasztásait még lássam, ezek segítségével kivagdosom a narancs húsát, a levét pedig belefacsarom egy kis edénybe. Icipici víz hozzáadásával némileg pépesre forralom a narancsot, de ne ijedjünk meg a nagyobb narancs-daraboktól, jók lesznek azok az ízlelőbimbóinknak. 🙂 Ha felforrt a narancs, beledobom a margarint és rázogatva felolvasztom. Ezt a narancsos löttyöt hozzáadom a száraz alapanyagokhoz a tej kíséretében és összekutyulom a masszát. Amennyiben a tészta nagyon folyós állagú, rakhatunk hozzá még egy pici lisztet, de a masszának inkább ragacsosnak kell lennie, mint masszívnak.
Ha ez megvan, már csak két kanál kell, melyek segítségével sütőpapírra segítem a diónyi nagyságú ragacskákat. Itt említeném meg, hogy a Li
Előmelegített sütőben, légkeverésen 175 fokon kb. 7-10 percig sülnek, amíg szép aranybarna színűk lesz. Két tepsire fér rá ez az adag és kb. 16 db ZabCuki lesz belőle. Máris ki lehet venni a sütőből, és még puha a tetejük, de már egyáltalán nem ragadnak.
Innentől már csak az önmegtartóztatás mértéke a függvénye annak, hogy milyen gyorsan fogynak el a léleksütik, habár igyekeztem minden hozzávalót természetesebb és egészségesebb alapanyagokból összeállítani. Az ízén ez meg sem látszik. Speciel mi egy ültő helyünkben fel tudjuk falni az egész mennyiséget, de hát karácsonykor ki áll mérlegre? Ráérünk arra majd új év után, ugyebár. Mindenkinek jó étvágyat kívánok! 🙂